ötvenkilenc

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]
Hungarian numbers (edit)
 ←  58 59 60  → 
    Cardinal: ötvenkilenc
    Nominal: ötvenkilences
    Ordinal: ötvenkilencedik
    A.o.: ötvenkilencedszer, ötvenkilencedjére
    Adverbial: ötvenkilencszer
    Multiplier: ötvenkilencszeres
    Distributive: ötvenkilencesével
    Fractional: ötvenkilenced
    Number of people: ötvenkilencen

Etymology

[edit]

ötven (fifty) +‎ kilenc (nine)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈøtvɛŋkilɛnt͡s]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: öt‧ven‧ki‧lenc

Numeral

[edit]

ötvenkilenc

  1. fifty-nine

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ötvenkilenc ötvenkilencek
accusative ötvenkilencet ötvenkilenceket
dative ötvenkilencnek ötvenkilenceknek
instrumental ötvenkilenccel ötvenkilencekkel
causal-final ötvenkilencért ötvenkilencekért
translative ötvenkilenccé ötvenkilencekké
terminative ötvenkilencig ötvenkilencekig
essive-formal ötvenkilencként ötvenkilencekként
essive-modal
inessive ötvenkilencben ötvenkilencekben
superessive ötvenkilencen ötvenkilenceken
adessive ötvenkilencnél ötvenkilenceknél
illative ötvenkilencbe ötvenkilencekbe
sublative ötvenkilencre ötvenkilencekre
allative ötvenkilenchez ötvenkilencekhez
elative ötvenkilencből ötvenkilencekből
delative ötvenkilencről ötvenkilencekről
ablative ötvenkilenctől ötvenkilencektől
non-attributive
possessive - singular
ötvenkilencé ötvenkilenceké
non-attributive
possessive - plural
ötvenkilencéi ötvenkilencekéi
Possessive forms of ötvenkilenc
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ötvenkilencem ötvenkilenceim
2nd person sing. ötvenkilenced ötvenkilenceid
3rd person sing. ötvenkilence ötvenkilencei
1st person plural ötvenkilencünk ötvenkilenceink
2nd person plural ötvenkilencetek ötvenkilenceitek
3rd person plural ötvenkilencük ötvenkilenceik