összejövetel

Hungarian

Etymology

From the összejöv- stem of összejön (“to get together”) +‎ -etel (noun-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøsːɛjøvɛtɛl]
• Hyphenation: ösz‧sze‧jö‧ve‧tel
• Rhymes: -ɛl

Noun

összejövetel (plural összejövetelek)

1. get-together, meetup, party (social gathering)

   Synonyms: találkozó, parti

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	összejövetel	összejövetelek
accusative	összejövetelt	összejöveteleket
dative	összejövetelnek	összejöveteleknek
instrumental	összejövetellel	összejövetelekkel
causal-final	összejövetelért	összejövetelekért
translative	összejövetellé	összejövetelekké
terminative	összejövetelig	összejövetelekig
essive-formal	összejövetelként	összejövetelekként
essive-modal	—	—
inessive	összejövetelben	összejövetelekben
superessive	összejövetelen	összejöveteleken
adessive	összejövetelnél	összejöveteleknél
illative	összejövetelbe	összejövetelekbe
sublative	összejövetelre	összejövetelekre
allative	összejövetelhez	összejövetelekhez
elative	összejövetelből	összejövetelekből
delative	összejövetelről	összejövetelekről
ablative	összejöveteltől	összejövetelektől
non-attributive possessive - singular	összejövetelé	összejöveteleké
non-attributive possessive - plural	összejöveteléi	összejövetelekéi

Possessive forms of összejövetel
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	összejövetelem	összejöveteleim
2nd person sing.	összejöveteled	összejöveteleid
3rd person sing.	összejövetele	összejövetelei
1st person plural	összejövetelünk	összejöveteleink
2nd person plural	összejöveteletek	összejöveteleitek
3rd person plural	összejövetelük	összejöveteleik

Further reading

• összejövetel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN