összeadásjel

Hungarian

Etymology

összeadás (“addition”) +‎ jel (“sign”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøsːɛɒdaːʃjɛl]
• Hyphenation: ösz‧sze‧adás‧jel

Noun

összeadásjel (plural összeadásjelek)

1. (arithmetic) plus sign, addition sign, plus (the symbol + used to denote the operation of addition)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	összeadásjel	összeadásjelek
accusative	összeadásjelet	összeadásjeleket
dative	összeadásjelnek	összeadásjeleknek
instrumental	összeadásjellel	összeadásjelekkel
causal-final	összeadásjelért	összeadásjelekért
translative	összeadásjellé	összeadásjelekké
terminative	összeadásjelig	összeadásjelekig
essive-formal	összeadásjelként	összeadásjelekként
essive-modal	—	—
inessive	összeadásjelben	összeadásjelekben
superessive	összeadásjelen	összeadásjeleken
adessive	összeadásjelnél	összeadásjeleknél
illative	összeadásjelbe	összeadásjelekbe
sublative	összeadásjelre	összeadásjelekre
allative	összeadásjelhez	összeadásjelekhez
elative	összeadásjelből	összeadásjelekből
delative	összeadásjelről	összeadásjelekről
ablative	összeadásjeltől	összeadásjelektől
non-attributive possessive – singular	összeadásjelé	összeadásjeleké
non-attributive possessive – plural	összeadásjeléi	összeadásjelekéi

Possessive forms of összeadásjel

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	összeadásjelem	összeadásjeleim
2nd person sing.	összeadásjeled	összeadásjeleid
3rd person sing.	összeadásjele	összeadásjelei
1st person plural	összeadásjelünk	összeadásjeleink
2nd person plural	összeadásjeletek	összeadásjeleitek
3rd person plural	összeadásjelük	összeadásjeleik