önbizalom
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]ön- (“self”) + bizalom (“confidence”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]önbizalom (usually uncountable, plural önbizalmak)
Declension
[edit]Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | önbizalom | önbizalmak |
accusative | önbizalmat | önbizalmakat |
dative | önbizalomnak | önbizalmaknak |
instrumental | önbizalommal | önbizalmakkal |
causal-final | önbizalomért | önbizalmakért |
translative | önbizalommá | önbizalmakká |
terminative | önbizalomig | önbizalmakig |
essive-formal | önbizalomként | önbizalmakként |
essive-modal | — | — |
inessive | önbizalomban | önbizalmakban |
superessive | önbizalmon | önbizalmakon |
adessive | önbizalomnál | önbizalmaknál |
illative | önbizalomba | önbizalmakba |
sublative | önbizalomra | önbizalmakra |
allative | önbizalomhoz | önbizalmakhoz |
elative | önbizalomból | önbizalmakból |
delative | önbizalomról | önbizalmakról |
ablative | önbizalomtól | önbizalmaktól |
non-attributive possessive - singular |
önbizalomé | önbizalmaké |
non-attributive possessive - plural |
önbizaloméi | önbizalmakéi |
Possessive forms of önbizalom | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | önbizalmam | önbizalmaim |
2nd person sing. | önbizalmad | önbizalmaid |
3rd person sing. | önbizalma | önbizalmai |
1st person plural | önbizalmunk | önbizalmaink |
2nd person plural | önbizalmatok | önbizalmaitok |
3rd person plural | önbizalmuk | önbizalmaik |
Further reading
[edit]- önbizalom in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN