ízelítő

Hungarian

From the verb íz (“taste”).^[1]

ízelítő (plural ízelítők)

sample (a small piece of food for tasting)
taste, foretaste (a small amount of experience with something that gives a sense of its quality as a whole)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ízelítő	ízelítők
accusative	ízelítőt	ízelítőket
dative	ízelítőnek	ízelítőknek
instrumental	ízelítővel	ízelítőkkel
causal-final	ízelítőért	ízelítőkért
translative	ízelítővé	ízelítőkké
terminative	ízelítőig	ízelítőkig
essive-formal	ízelítőként	ízelítőkként
essive-modal	ízelítőül	—
inessive	ízelítőben	ízelítőkben
superessive	ízelítőn	ízelítőkön
adessive	ízelítőnél	ízelítőknél
illative	ízelítőbe	ízelítőkbe
sublative	ízelítőre	ízelítőkre
allative	ízelítőhöz	ízelítőkhöz
elative	ízelítőből	ízelítőkből
delative	ízelítőről	ízelítőkről
ablative	ízelítőtől	ízelítőktől
non-attributive possessive - singular	ízelítőé	ízelítőké
non-attributive possessive - plural	ízelítőéi	ízelítőkéi

^ ízelítő in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)