írásszakértő

Hungarian

From írás (“writing”) +‎ szakértő (“expert, specialist”).

írásszakértő (plural írásszakértők)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	írásszakértő	írásszakértők
accusative	írásszakértőt	írásszakértőket
dative	írásszakértőnek	írásszakértőknek
instrumental	írásszakértővel	írásszakértőkkel
causal-final	írásszakértőért	írásszakértőkért
translative	írásszakértővé	írásszakértőkké
terminative	írásszakértőig	írásszakértőkig
essive-formal	írásszakértőként	írásszakértőkként
essive-modal	—	—
inessive	írásszakértőben	írásszakértőkben
superessive	írásszakértőn	írásszakértőkön
adessive	írásszakértőnél	írásszakértőknél
illative	írásszakértőbe	írásszakértőkbe
sublative	írásszakértőre	írásszakértőkre
allative	írásszakértőhöz	írásszakértőkhöz
elative	írásszakértőből	írásszakértőkből
delative	írásszakértőről	írásszakértőkről
ablative	írásszakértőtől	írásszakértőktől
non-attributive possessive – singular	írásszakértőé	írásszakértőké
non-attributive possessive – plural	írásszakértőéi	írásszakértőkéi