Jump to content

étkező

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

étkezik +‎

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈeːtkɛzøː]
  • Hyphenation: ét‧ke‧ző
  • Rhymes: -zøː

Participle

[edit]

étkező

  1. present participle of étkezik

Derived terms

[edit]
Compound words

Noun

[edit]

étkező (plural étkezők)

  1. dining room
    Synonym: ebédlő

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative étkező étkezők
accusative étkezőt étkezőket
dative étkezőnek étkezőknek
instrumental étkezővel étkezőkkel
causal-final étkezőért étkezőkért
translative étkezővé étkezőkké
terminative étkezőig étkezőkig
essive-formal étkezőként étkezőkként
essive-modal
inessive étkezőben étkezőkben
superessive étkezőn étkezőkön
adessive étkezőnél étkezőknél
illative étkezőbe étkezőkbe
sublative étkezőre étkezőkre
allative étkezőhöz étkezőkhöz
elative étkezőből étkezőkből
delative étkezőről étkezőkről
ablative étkezőtől étkezőktől
non-attributive
possessive - singular
étkezőé étkezőké
non-attributive
possessive - plural
étkezőéi étkezőkéi
Possessive forms of étkező
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. étkezőm étkezőim
2nd person sing. étkeződ étkezőid
3rd person sing. étkezője étkezői
1st person plural étkezőnk étkezőink
2nd person plural étkezőtök étkezőitek
3rd person plural étkezőjük étkezőik

Further reading

[edit]
  • étkező in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • étkező in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).