észszerűtlenség

Hungarian

Alternative forms

• ésszerűtlenség (superseded since 2015)

Etymology

észszerűtlen +‎ -ség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːsːɛryːtlɛnʃeːɡ]
• Hyphenation: ész‧sze‧rűt‧len‧ség

Noun

észszerűtlenség

1. unreasonableness, irrationality

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	észszerűtlenség	észszerűtlenségek
accusative	észszerűtlenséget	észszerűtlenségeket
dative	észszerűtlenségnek	észszerűtlenségeknek
instrumental	észszerűtlenséggel	észszerűtlenségekkel
causal-final	észszerűtlenségért	észszerűtlenségekért
translative	észszerűtlenséggé	észszerűtlenségekké
terminative	észszerűtlenségig	észszerűtlenségekig
essive-formal	észszerűtlenségként	észszerűtlenségekként
essive-modal	—	—
inessive	észszerűtlenségben	észszerűtlenségekben
superessive	észszerűtlenségen	észszerűtlenségeken
adessive	észszerűtlenségnél	észszerűtlenségeknél
illative	észszerűtlenségbe	észszerűtlenségekbe
sublative	észszerűtlenségre	észszerűtlenségekre
allative	észszerűtlenséghez	észszerűtlenségekhez
elative	észszerűtlenségből	észszerűtlenségekből
delative	észszerűtlenségről	észszerűtlenségekről
ablative	észszerűtlenségtől	észszerűtlenségektől
non-attributive possessive – singular	észszerűtlenségé	észszerűtlenségeké
non-attributive possessive – plural	észszerűtlenségéi	észszerűtlenségekéi

Possessive forms of észszerűtlenség

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	észszerűtlenségem	észszerűtlenségeim
2nd person sing.	észszerűtlenséged	észszerűtlenségeid
3rd person sing.	észszerűtlensége	észszerűtlenségei
1st person plural	észszerűtlenségünk	észszerűtlenségeink
2nd person plural	észszerűtlenségetek	észszerűtlenségeitek
3rd person plural	észszerűtlenségük	észszerűtlenségeik