érzéstelenítő

Hungarian

Etymology

From érzéstelenít (“to anesthetize”) +‎ -ő (present-participle suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːrzeːʃtɛlɛniːtøː]
• Hyphenation: ér‧zés‧te‧le‧ní‧tő
• Rhymes: -tøː

Participle

érzéstelenítő

1. present participle of érzéstelenít

Noun

érzéstelenítő (plural érzéstelenítők)

1. (medicine) anesthetic (a drug for numbing)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)

	singular	plural
nominative	érzéstelenítő	érzéstelenítők
accusative	érzéstelenítőt	érzéstelenítőket
dative	érzéstelenítőnek	érzéstelenítőknek
instrumental	érzéstelenítővel	érzéstelenítőkkel
causal-final	érzéstelenítőért	érzéstelenítőkért
translative	érzéstelenítővé	érzéstelenítőkké
terminative	érzéstelenítőig	érzéstelenítőkig
essive-formal	érzéstelenítőként	érzéstelenítőkként
essive-modal	érzéstelenítőül	—
inessive	érzéstelenítőben	érzéstelenítőkben
superessive	érzéstelenítőn	érzéstelenítőkön
adessive	érzéstelenítőnél	érzéstelenítőknél
illative	érzéstelenítőbe	érzéstelenítőkbe
sublative	érzéstelenítőre	érzéstelenítőkre
allative	érzéstelenítőhöz	érzéstelenítőkhöz
elative	érzéstelenítőből	érzéstelenítőkből
delative	érzéstelenítőről	érzéstelenítőkről
ablative	érzéstelenítőtől	érzéstelenítőktől
non-attributive possessive – singular	érzéstelenítőé	érzéstelenítőké
non-attributive possessive – plural	érzéstelenítőéi	érzéstelenítőkéi

Possessive forms of érzéstelenítő

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	érzéstelenítőm	érzéstelenítőim
2nd person sing.	érzéstelenítőd	érzéstelenítőid
3rd person sing.	érzéstelenítője	érzéstelenítői
1st person plural	érzéstelenítőnk	érzéstelenítőink
2nd person plural	érzéstelenítőtök	érzéstelenítőitek
3rd person plural	érzéstelenítőjük	érzéstelenítőik

Further reading

• érzéstelenítő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN