élelem

Hungarian

Etymology

él (“to live, to be alive”) +‎ -elem (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːlɛlɛm]
• Hyphenation: éle‧lem
• Rhymes: -ɛm

Noun

élelem (plural élelmek)

1. food, provisions

   Synonyms: eledel, ennivaló

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	élelem	élelmek
accusative	élelmet	élelmeket
dative	élelemnek	élelmeknek
instrumental	élelemmel	élelmekkel
causal-final	élelemért	élelmekért
translative	élelemmé	élelmekké
terminative	élelemig	élelmekig
essive-formal	élelemként	élelmekként
essive-modal	élelemül	—
inessive	élelemben	élelmekben
superessive	élelmen	élelmeken
adessive	élelemnél	élelmeknél
illative	élelembe	élelmekbe
sublative	élelemre	élelmekre
allative	élelemhez	élelmekhez
elative	élelemből	élelmekből
delative	élelemről	élelmekről
ablative	élelemtől	élelmektől
non-attributive possessive – singular	élelemé	élelmeké
non-attributive possessive – plural	éleleméi	élelmekéi

Possessive forms of élelem

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	élelmem	élelmeim
2nd person sing.	élelmed	élelmeid
3rd person sing.	élelme	élelmei
1st person plural	élelmünk	élelmeink
2nd person plural	élelmetek	élelmeitek
3rd person plural	élelmük	élelmeik

Derived terms

• élelmes
• élelmez
• élelmi

(Compound words):

• élelemadag
• élelemellátás
• élelemforrás
• élelemgyűjtés
• élelemhiány
• élelemkeresés
• élelemkészlet
• élelemmód
• élelemszállítmány
• élelemszerzés

Further reading

• élelem in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• élelem in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).