égetett
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Verb
[edit]égetett
Participle
[edit]égetett
- past participle of éget
Adjective
[edit]égetett (not comparable)
- burnt (deliberately, e.g. as part of a procedure)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | égetett | égetettek |
| accusative | égetettet | égetetteket |
| dative | égetettnek | égetetteknek |
| instrumental | égetettel | égetettekkel |
| causal-final | égetettért | égetettekért |
| translative | égetetté | égetettekké |
| terminative | égetettig | égetettekig |
| essive-formal | égetettként | égetettekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | égetettben | égetettekben |
| superessive | égetetten | égetetteken |
| adessive | égetettnél | égetetteknél |
| illative | égetettbe | égetettekbe |
| sublative | égetettre | égetettekre |
| allative | égetetthez | égetettekhez |
| elative | égetettből | égetettekből |
| delative | égetettről | égetettekről |
| ablative | égetettől | égetettektől |
| non-attributive possessive - singular |
égetetté | égetetteké |
| non-attributive possessive - plural |
égetettéi | égetettekéi |
Related terms
[edit]Further reading
[edit]- égetett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- égetett in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).