égett
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]ég + -ett (past-tense and past-participle suffix)
Pronunciation
[edit]Verb
[edit]égett
Participle
[edit]égett
- past participle of ég
Adjective
[edit]égett (comparative égettebb, superlative legégettebb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | égett | égettek |
| accusative | égettet | égetteket |
| dative | égettnek | égetteknek |
| instrumental | égettel | égettekkel |
| causal-final | égettért | égettekért |
| translative | égetté | égettekké |
| terminative | égettig | égettekig |
| essive-formal | égettként | égettekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | égettben | égettekben |
| superessive | égetten | égetteken |
| adessive | égettnél | égetteknél |
| illative | égettbe | égettekbe |
| sublative | égettre | égettekre |
| allative | égetthez | égettekhez |
| elative | égettből | égettekből |
| delative | égettről | égettekről |
| ablative | égettől | égettektől |
| non-attributive possessive - singular |
égetté | égetteké |
| non-attributive possessive - plural |
égettéi | égettekéi |
Further reading
[edit]- égett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- égett in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).