ébenfa

Hungarian

Etymology

ében +‎ fa

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːbɛɱfɒ]
• Hyphenation: ében‧fa
• Rhymes: -fɒ

Noun

ébenfa (plural ébenfák)

1. ebony (wood)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	ébenfa	ébenfák
accusative	ébenfát	ébenfákat
dative	ébenfának	ébenfáknak
instrumental	ébenfával	ébenfákkal
causal-final	ébenfáért	ébenfákért
translative	ébenfává	ébenfákká
terminative	ébenfáig	ébenfákig
essive-formal	ébenfaként	ébenfákként
essive-modal	—	—
inessive	ébenfában	ébenfákban
superessive	ébenfán	ébenfákon
adessive	ébenfánál	ébenfáknál
illative	ébenfába	ébenfákba
sublative	ébenfára	ébenfákra
allative	ébenfához	ébenfákhoz
elative	ébenfából	ébenfákból
delative	ébenfáról	ébenfákról
ablative	ébenfától	ébenfáktól
non-attributive possessive – singular	ébenfáé	ébenfáké
non-attributive possessive – plural	ébenfáéi	ébenfákéi

Possessive forms of ébenfa

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ébenfám	ébenfáim
2nd person sing.	ébenfád	ébenfáid
3rd person sing.	ébenfája	ébenfái
1st person plural	ébenfánk	ébenfáink
2nd person plural	ébenfátok	ébenfáitok
3rd person plural	ébenfájuk	ébenfáik

Further reading

• ébenfa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• ébenfa in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).