Jump to content

ámokfutás

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Either ámok +‎ futás, or a native word patterned after ámokfutó. (This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium.)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈaːmokfutaːʃ]
  • Hyphenation: ámok‧fu‧tás

Noun

[edit]

ámokfutás (usually uncountable, plural ámokfutások)

  1. running amok/amuck

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ámokfutás ámokfutások
accusative ámokfutást ámokfutásokat
dative ámokfutásnak ámokfutásoknak
instrumental ámokfutással ámokfutásokkal
causal-final ámokfutásért ámokfutásokért
translative ámokfutássá ámokfutásokká
terminative ámokfutásig ámokfutásokig
essive-formal ámokfutásként ámokfutásokként
essive-modal
inessive ámokfutásban ámokfutásokban
superessive ámokfutáson ámokfutásokon
adessive ámokfutásnál ámokfutásoknál
illative ámokfutásba ámokfutásokba
sublative ámokfutásra ámokfutásokra
allative ámokfutáshoz ámokfutásokhoz
elative ámokfutásból ámokfutásokból
delative ámokfutásról ámokfutásokról
ablative ámokfutástól ámokfutásoktól
non-attributive
possessive - singular
ámokfutásé ámokfutásoké
non-attributive
possessive - plural
ámokfutáséi ámokfutásokéi
Possessive forms of ámokfutás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ámokfutásom ámokfutásaim
2nd person sing. ámokfutásod ámokfutásaid
3rd person sing. ámokfutása ámokfutásai
1st person plural ámokfutásunk ámokfutásaink
2nd person plural ámokfutásotok ámokfutásaitok
3rd person plural ámokfutásuk ámokfutásaik
[edit]

Further reading

[edit]
  • ámokfutás in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).