állkapocsízület

Hungarian

Etymology

állkapocs (“jaw”) +‎ ízület (“joint”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːlkɒpot͡ʃiːzylɛt]
• Hyphenation: áll‧ka‧pocs‧ízü‧let

Noun

állkapocsízület (plural állkapocsízületek)

1. (anatomy) temporomandibular joint (the joint on either side of the human head where the jaw (mandible) meets the skull (at the temporal bone))

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	állkapocsízület	állkapocsízületek
accusative	állkapocsízületet	állkapocsízületeket
dative	állkapocsízületnek	állkapocsízületeknek
instrumental	állkapocsízülettel	állkapocsízületekkel
causal-final	állkapocsízületért	állkapocsízületekért
translative	állkapocsízületté	állkapocsízületekké
terminative	állkapocsízületig	állkapocsízületekig
essive-formal	állkapocsízületként	állkapocsízületekként
essive-modal	—	—
inessive	állkapocsízületben	állkapocsízületekben
superessive	állkapocsízületen	állkapocsízületeken
adessive	állkapocsízületnél	állkapocsízületeknél
illative	állkapocsízületbe	állkapocsízületekbe
sublative	állkapocsízületre	állkapocsízületekre
allative	állkapocsízülethez	állkapocsízületekhez
elative	állkapocsízületből	állkapocsízületekből
delative	állkapocsízületről	állkapocsízületekről
ablative	állkapocsízülettől	állkapocsízületektől
non-attributive possessive - singular	állkapocsízületé	állkapocsízületeké
non-attributive possessive - plural	állkapocsízületéi	állkapocsízületekéi

Possessive forms of állkapocsízület
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	állkapocsízületem	állkapocsízületeim
2nd person sing.	állkapocsízületed	állkapocsízületeid
3rd person sing.	állkapocsízülete	állkapocsízületei
1st person plural	állkapocsízületünk	állkapocsízületeink
2nd person plural	állkapocsízületetek	állkapocsízületeitek
3rd person plural	állkapocsízületük	állkapocsízületeik