állóképesség

Hungarian

Etymology

álló (“standing”) +‎ képesség (“ability”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːlːoːkeːpɛʃːeːɡ]
• Hyphenation: ál‧ló‧ké‧pes‧ség

Noun

állóképesség (usually uncountable, plural állóképességek)

1. stamina

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	állóképesség	állóképességek
accusative	állóképességet	állóképességeket
dative	állóképességnek	állóképességeknek
instrumental	állóképességgel	állóképességekkel
causal-final	állóképességért	állóképességekért
translative	állóképességgé	állóképességekké
terminative	állóképességig	állóképességekig
essive-formal	állóképességként	állóképességekként
essive-modal	—	—
inessive	állóképességben	állóképességekben
superessive	állóképességen	állóképességeken
adessive	állóképességnél	állóképességeknél
illative	állóképességbe	állóképességekbe
sublative	állóképességre	állóképességekre
allative	állóképességhez	állóképességekhez
elative	állóképességből	állóképességekből
delative	állóképességről	állóképességekről
ablative	állóképességtől	állóképességektől
non-attributive possessive – singular	állóképességé	állóképességeké
non-attributive possessive – plural	állóképességéi	állóképességekéi

Possessive forms of állóképesség

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	állóképességem	állóképességeim
2nd person sing.	állóképességed	állóképességeid
3rd person sing.	állóképessége	állóképességei
1st person plural	állóképességünk	állóképességeink
2nd person plural	állóképességetek	állóképességeitek
3rd person plural	állóképességük	állóképességeik

Further reading

• állóképesség in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).