állóhely
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]álló (“standing”) + hely (“place”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]állóhely (plural állóhelyek)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | állóhely | állóhelyek |
| accusative | állóhelyet | állóhelyeket |
| dative | állóhelynek | állóhelyeknek |
| instrumental | állóhellyel | állóhelyekkel |
| causal-final | állóhelyért | állóhelyekért |
| translative | állóhellyé | állóhelyekké |
| terminative | állóhelyig | állóhelyekig |
| essive-formal | állóhelyként | állóhelyekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | állóhelyben | állóhelyekben |
| superessive | állóhelyen | állóhelyeken |
| adessive | állóhelynél | állóhelyeknél |
| illative | állóhelybe | állóhelyekbe |
| sublative | állóhelyre | állóhelyekre |
| allative | állóhelyhez | állóhelyekhez |
| elative | állóhelyből | állóhelyekből |
| delative | állóhelyről | állóhelyekről |
| ablative | állóhelytől | állóhelyektől |
| non-attributive possessive - singular |
állóhelyé | állóhelyeké |
| non-attributive possessive - plural |
állóhelyéi | állóhelyekéi |
| Possessive forms of állóhely | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | állóhelyem | állóhelyeim |
| 2nd person sing. | állóhelyed | állóhelyeid |
| 3rd person sing. | állóhelye | állóhelyei |
| 1st person plural | állóhelyünk | állóhelyeink |
| 2nd person plural | állóhelyetek | állóhelyeitek |
| 3rd person plural | állóhelyük | állóhelyeik |
See also
[edit]Further reading
[edit]- állóhely in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- állóhely in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).