Jump to content

állítmány

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

állít +‎ -mány

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈaːlːiːtmaːɲ]
  • Hyphenation: ál‧lít‧mány

Noun

[edit]

állítmány (plural állítmányok)

  1. (grammar) predicate

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative állítmány állítmányok
accusative állítmányt állítmányokat
dative állítmánynak állítmányoknak
instrumental állítmánnyal állítmányokkal
causal-final állítmányért állítmányokért
translative állítmánnyá állítmányokká
terminative állítmányig állítmányokig
essive-formal állítmányként állítmányokként
essive-modal
inessive állítmányban állítmányokban
superessive állítmányon állítmányokon
adessive állítmánynál állítmányoknál
illative állítmányba állítmányokba
sublative állítmányra állítmányokra
allative állítmányhoz állítmányokhoz
elative állítmányból állítmányokból
delative állítmányról állítmányokról
ablative állítmánytól állítmányoktól
non-attributive
possessive - singular
állítmányé állítmányoké
non-attributive
possessive - plural
állítmányéi állítmányokéi
Possessive forms of állítmány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. állítmányom állítmányaim
2nd person sing. állítmányod állítmányaid
3rd person sing. állítmánya állítmányai
1st person plural állítmányunk állítmányaink
2nd person plural állítmányotok állítmányaitok
3rd person plural állítmányuk állítmányaik

Derived terms

[edit]

See also

[edit]

Further reading

[edit]
  • állítmány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • állítmány in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).