ágyú

See also: agyú

Hungarian

Etymology

Uncertain. Due to its earlier meaning “machine, instrument”, it is commonly suggested to be a borrowing from Common Turkic *āltag (“device, method; deceit, trick”) through a Turkic language before the times of the Hungarian conquest of the Carpathian Basin (at the turn of the 9th and 10th centuries), making it cognate with ál (“false, fake”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːɟuː], [ˈaːɟu]
• Hyphenation: ágyú
• Rhymes: -ɟuː, -ɟu

Noun

ágyú (plural ágyúk)

1. cannon

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	ágyú	ágyúk
accusative	ágyút	ágyúkat
dative	ágyúnak	ágyúknak
instrumental	ágyúval	ágyúkkal
causal-final	ágyúért	ágyúkért
translative	ágyúvá	ágyúkká
terminative	ágyúig	ágyúkig
essive-formal	ágyúként	ágyúkként
essive-modal	—	—
inessive	ágyúban	ágyúkban
superessive	ágyún	ágyúkon
adessive	ágyúnál	ágyúknál
illative	ágyúba	ágyúkba
sublative	ágyúra	ágyúkra
allative	ágyúhoz	ágyúkhoz
elative	ágyúból	ágyúkból
delative	ágyúról	ágyúkról
ablative	ágyútól	ágyúktól
non-attributive possessive - singular	ágyúé	ágyúké
non-attributive possessive - plural	ágyúéi	ágyúkéi

Possessive forms of ágyú
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ágyúm	ágyúim
2nd person sing.	ágyúd	ágyúid
3rd person sing.	ágyúja	ágyúi
1st person plural	ágyúnk	ágyúink
2nd person plural	ágyútok	ágyúitok
3rd person plural	ágyújuk	ágyúik

Derived terms

• ágyús
• ágyúz

 

Compound words

• ágyúgolyó
• ágyúnaszád
• ágyútöltelék
• elektronágyú
• gépágyú
• gulyáságyú

 

Expressions

• ágyúval lő verébre
• süket, mint az ágyú

 

Further reading

• ágyú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• ágyú in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).