zavartalan

Hungarian

Etymology

From zavar (“disturbance”) +‎ -talan (“-less, without”, privative adjective-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈzɒvɒrtɒlɒn]
• Hyphenation: za‧var‧ta‧lan
• Rhymes: -ɒn

Adjective

zavartalan (comparative zavartalanabb, superlative legzavartalanabb)

1. undisturbed, untroubled, unperturbed

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	zavartalan	zavartalanok
accusative	zavartalant	zavartalanokat
dative	zavartalannak	zavartalanoknak
instrumental	zavartalannal	zavartalanokkal
causal-final	zavartalanért	zavartalanokért
translative	zavartalanná	zavartalanokká
terminative	zavartalanig	zavartalanokig
essive-formal	zavartalanként	zavartalanokként
essive-modal	zavartalanul	—
inessive	zavartalanban	zavartalanokban
superessive	zavartalanon	zavartalanokon
adessive	zavartalannál	zavartalanoknál
illative	zavartalanba	zavartalanokba
sublative	zavartalanra	zavartalanokra
allative	zavartalanhoz	zavartalanokhoz
elative	zavartalanból	zavartalanokból
delative	zavartalanról	zavartalanokról
ablative	zavartalantól	zavartalanoktól
non-attributive possessive – singular	zavartalané	zavartalanoké
non-attributive possessive – plural	zavartalanéi	zavartalanokéi

Derived terms

• zavartalanság

Further reading

• zavartalan in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.