zöngés
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]zöngés (comparative zöngésebb, superlative legzöngésebb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | zöngés | zöngések |
| accusative | zöngést | zöngéseket |
| dative | zöngésnek | zöngéseknek |
| instrumental | zöngéssel | zöngésekkel |
| causal-final | zöngésért | zöngésekért |
| translative | zöngéssé | zöngésekké |
| terminative | zöngésig | zöngésekig |
| essive-formal | zöngésként | zöngésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | zöngésben | zöngésekben |
| superessive | zöngésen | zöngéseken |
| adessive | zöngésnél | zöngéseknél |
| illative | zöngésbe | zöngésekbe |
| sublative | zöngésre | zöngésekre |
| allative | zöngéshez | zöngésekhez |
| elative | zöngésből | zöngésekből |
| delative | zöngésről | zöngésekről |
| ablative | zöngéstől | zöngésektől |
| non-attributive possessive - singular |
zöngésé | zöngéseké |
| non-attributive possessive - plural |
zöngéséi | zöngésekéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- (voiced [usually a consonant]): zöngés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- ([dialectal, archaic] [re]sounding, reverberation): zöngés , redirecting to zengés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN