vonyít

Hungarian

Etymology

From an onomatopoeia + -ít (verb-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvoɲiːt]
• Hyphenation: vo‧nyít
• Rhymes: -iːt

Verb

vonyít

1. (intransitive, dialectal) Alternative form of vonít.

Conjugation

conjugation of vonyít

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	vonyítok	vonyítasz	vonyít	vonyítunk	vonyítotok	vonyítanak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	vonyítottam	vonyítottál	vonyított	vonyítottunk	vonyítottatok	vonyítottak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. vonyítani fog.
	Archaic Preterit	Indef.	vonyíték	vonyítál	vonyíta	vonyítánk	vonyítátok	vonyítának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. vonyít vala, vonyított vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	vonyítandok	vonyítandasz	vonyítand	vonyítandunk	vonyítandotok	vonyítandanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	vonyítanék	vonyítanál	vonyítana	vonyítanánk	vonyítanátok	vonyítanának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. vonyított volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	vonyítsak	vonyíts or vonyítsál	vonyítson	vonyítsunk	vonyítsatok	vonyítsanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. vonyított légyen
Infinitive	vonyítani		vonyítanom	vonyítanod	vonyítania	vonyítanunk	vonyítanotok	vonyítaniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	vonyítás		vonyító	vonyított	―	vonyítva (vonyítván)		vonyíttat

potential conjugation of vonyít

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	vonyíthatok	vonyíthatsz	vonyíthat	vonyíthatunk	vonyíthattok	vonyíthatnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	vonyíthattam	vonyíthattál	vonyíthatott	vonyíthattunk	vonyíthattatok	vonyíthattak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	vonyíthaték	vonyíthatál	vonyíthata	vonyíthatánk	vonyíthatátok	vonyíthatának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. vonyíthat vala, vonyíthatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	vonyíthatandok or vonyítandhatok	vonyíthatandasz or vonyítandhatsz	vonyíthatand or vonyítandhat	vonyíthatandunk or vonyítandhatunk	vonyíthatandotok or vonyítandhattok	vonyíthatandanak or vonyítandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	vonyíthatnék	vonyíthatnál	vonyíthatna	vonyíthatnánk	vonyíthatnátok	vonyíthatnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. vonyíthatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	vonyíthassak	vonyíthass or vonyíthassál	vonyíthasson	vonyíthassunk	vonyíthassatok	vonyíthassanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. vonyíthatott légyen
Inf.	(vonyíthatni)		(vonyíthatnom)	(vonyíthatnod)	(vonyíthatnia)	(vonyíthatnunk)	(vonyíthatnotok)	(vonyíthatniuk)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(vonyíthatva / vonyíthatván)

Derived terms

• vonyítás

 

Further reading

• vonyít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN