viaszaik

Hungarian

Etymology

viasz +‎ -aik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvijɒsɒjik]
• Hyphenation: vi‧a‧sza‧ik

Noun

viaszaik

1. third-person plural multiple-possession possessive of viasz

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	—	viaszaik
accusative	—	viaszaikat
dative	—	viaszaiknak
instrumental	—	viaszaikkal
causal-final	—	viaszaikért
translative	—	viaszaikká
terminative	—	viaszaikig
essive-formal	—	viaszaikként
essive-modal	—	viaszaikul
inessive	—	viaszaikban
superessive	—	viaszaikon
adessive	—	viaszaiknál
illative	—	viaszaikba
sublative	—	viaszaikra
allative	—	viaszaikhoz
elative	—	viaszaikból
delative	—	viaszaikról
ablative	—	viaszaiktól
non-attributive possessive – singular	—	viaszaiké
non-attributive possessive – plural	—	viaszaikéi