valótlan

Hungarian

való (“truth”) +‎ -tlan (“without, -less”, privative adjective-forming suffix)

valótlan (comparative valótlanabb, superlative legvalótlanabb)

untrue, untruthful, false (not factual, factually incorrect)
Synonyms: hamis, hazug

Ennek a valótlan hírnek semmi alapja sincs. ― There is no basis for this false news.

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	valótlan	valótlanok
accusative	valótlant	valótlanokat
dative	valótlannak	valótlanoknak
instrumental	valótlannal	valótlanokkal
causal-final	valótlanért	valótlanokért
translative	valótlanná	valótlanokká
terminative	valótlanig	valótlanokig
essive-formal	valótlanként	valótlanokként
essive-modal	valótlanul	—
inessive	valótlanban	valótlanokban
superessive	valótlanon	valótlanokon
adessive	valótlannál	valótlanoknál
illative	valótlanba	valótlanokba
sublative	valótlanra	valótlanokra
allative	valótlanhoz	valótlanokhoz
elative	valótlanból	valótlanokból
delative	valótlanról	valótlanokról
ablative	valótlantól	valótlanoktól
non-attributive possessive - singular	valótlané	valótlanoké
non-attributive possessive - plural	valótlanéi	valótlanokéi

valótlan (uncountable)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	valótlan	—
accusative	valótlant	—
dative	valótlannak	—
instrumental	valótlannal	—
causal-final	valótlanért	—
translative	valótlanná	—
terminative	valótlanig	—
essive-formal	valótlanként	—
essive-modal	—	—
inessive	valótlanban	—
superessive	valótlanon	—
adessive	valótlannál	—
illative	valótlanba	—
sublative	valótlanra	—
allative	valótlanhoz	—
elative	valótlanból	—
delative	valótlanról	—
ablative	valótlantól	—
non-attributive possessive - singular	valótlané	—
non-attributive possessive - plural	valótlanéi	—