természetű
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]természet + -ű (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]természetű (not comparable)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | természetű | természetűek |
accusative | természetűt | természetűeket |
dative | természetűnek | természetűeknek |
instrumental | természetűvel | természetűekkel |
causal-final | természetűért | természetűekért |
translative | természetűvé | természetűekké |
terminative | természetűig | természetűekig |
essive-formal | természetűként | természetűekként |
essive-modal | — | — |
inessive | természetűben | természetűekben |
superessive | természetűn | természetűeken |
adessive | természetűnél | természetűeknél |
illative | természetűbe | természetűekbe |
sublative | természetűre | természetűekre |
allative | természetűhöz | természetűekhez |
elative | természetűből | természetűekből |
delative | természetűről | természetűekről |
ablative | természetűtől | természetűektől |
non-attributive possessive - singular |
természetűé | természetűeké |
non-attributive possessive - plural |
természetűéi | természetűekéi |
Further reading
[edit]- természetű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN