törhetetlen

Hungarian

tör (“to break”) +‎ -hetetlen (adjective-forming suffix).

törhetetlen (comparative törhetetlenebb, superlative legtörhetetlenebb)

unbreakable (difficult to break and therefore able to withstand rough usage)
Antonym: törhető

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	törhetetlen	törhetetlenek
accusative	törhetetlent	törhetetleneket
dative	törhetetlennek	törhetetleneknek
instrumental	törhetetlennel	törhetetlenekkel
causal-final	törhetetlenért	törhetetlenekért
translative	törhetetlenné	törhetetlenekké
terminative	törhetetlenig	törhetetlenekig
essive-formal	törhetetlenként	törhetetlenekként
essive-modal	törhetetlenül	—
inessive	törhetetlenben	törhetetlenekben
superessive	törhetetlenen	törhetetleneken
adessive	törhetetlennél	törhetetleneknél
illative	törhetetlenbe	törhetetlenekbe
sublative	törhetetlenre	törhetetlenekre
allative	törhetetlenhez	törhetetlenekhez
elative	törhetetlenből	törhetetlenekből
delative	törhetetlenről	törhetetlenekről
ablative	törhetetlentől	törhetetlenektől
non-attributive possessive - singular	törhetetlené	törhetetleneké
non-attributive possessive - plural	törhetetlenéi	törhetetlenekéi