szarvaid

Hungarian

Etymology

szarv +‎ -aid (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɒrvɒjid]
• Hyphenation: szar‧va‧id

Noun

szarvaid

1. second-person singular multiple-possession possessive of szarv

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	—	szarvaid
accusative	—	szarvaidat
dative	—	szarvaidnak
instrumental	—	szarvaiddal
causal-final	—	szarvaidért
translative	—	szarvaiddá
terminative	—	szarvaidig
essive-formal	—	szarvaidként
essive-modal	—	szarvaidul
inessive	—	szarvaidban
superessive	—	szarvaidon
adessive	—	szarvaidnál
illative	—	szarvaidba
sublative	—	szarvaidra
allative	—	szarvaidhoz
elative	—	szarvaidból
delative	—	szarvaidról
ablative	—	szarvaidtól
non-attributive possessive – singular	—	szarvaidé
non-attributive possessive – plural	—	szarvaidéi