szagló
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From the szagl- stem of szagol (“to smell”) + -ó (“present-participle suffix”).
Pronunciation
[edit]Participle
[edit]szagló
Adjective
[edit]szagló (not comparable)
Declension
[edit]Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szagló | szaglók |
accusative | szaglót | szaglókat |
dative | szaglónak | szaglóknak |
instrumental | szaglóval | szaglókkal |
causal-final | szaglóért | szaglókért |
translative | szaglóvá | szaglókká |
terminative | szaglóig | szaglókig |
essive-formal | szaglóként | szaglókként |
essive-modal | — | — |
inessive | szaglóban | szaglókban |
superessive | szaglón | szaglókon |
adessive | szaglónál | szaglóknál |
illative | szaglóba | szaglókba |
sublative | szaglóra | szaglókra |
allative | szaglóhoz | szaglókhoz |
elative | szaglóból | szaglókból |
delative | szaglóról | szaglókról |
ablative | szaglótól | szaglóktól |
non-attributive possessive - singular |
szaglóé | szaglóké |
non-attributive possessive - plural |
szaglóéi | szaglókéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- szagló in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN