szülői
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]szülő (“parent”) + -i (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]szülői (not comparable)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szülői | szülőiek |
| accusative | szülőit | szülőieket |
| dative | szülőinek | szülőieknek |
| instrumental | szülőivel | szülőiekkel |
| causal-final | szülőiért | szülőiekért |
| translative | szülőivé | szülőiekké |
| terminative | szülőiig | szülőiekig |
| essive-formal | szülőiként | szülőiekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szülőiben | szülőiekben |
| superessive | szülőin | szülőieken |
| adessive | szülőinél | szülőieknél |
| illative | szülőibe | szülőiekbe |
| sublative | szülőire | szülőiekre |
| allative | szülőihez | szülőiekhez |
| elative | szülőiből | szülőiekből |
| delative | szülőiről | szülőiekről |
| ablative | szülőitől | szülőiektől |
| non-attributive possessive - singular |
szülőié | szülőieké |
| non-attributive possessive - plural |
szülőiéi | szülőiekéi |
Further reading
[edit]- szülői in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN