szükségeltetik

Hungarian

Etymology

szükségel (“to require”, archaic) +‎ -tetik (passive-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsykʃeːɡɛltɛtik]
• Hyphenation: szük‧sé‧gel‧te‧tik
• Rhymes: -ɛtik

Verb

szükségeltetik

1. (intransitive, formal or dated) to be necessary or required

   Synonym: (adjective) szükséges

Conjugation

Conjugation of szükségeltetik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	szükségeltetem or szükségeltetek	szükségeltetsz	szükségeltetik	szükségeltetünk	szükségeltettek	szükségeltetnek
			def.	intransitive verb, definite forms are not used
			2nd obj
		past	indef.	szükségeltettem	szükségeltettél	szükségeltetett	szükségeltettünk	szükségeltettetek	szükségeltettek
			def.	―
			2nd obj
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. szükségeltetni fog.
archaic preterite		indef.	szükségelteték or szükségeltetém	szükségeltetél	szükségeltete or szükségelteték	szükségelteténk	szükségeltetétek	szükségeltetének
		def.	―
		2nd obj
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szükségeltetik vala, szükségeltetett vala/volt.
archaic future	indef.	szükségeltetendek (or szükségeltetendem)	szükségeltetendesz (or szükségeltetendel)	szükségeltetend (or szükségeltetendik*)	szükségeltetendünk	szükségeltetendetek	szükségeltetendenek
	def.	―
	2nd obj
condi­tional	pre­sent	indef.	szükségeltetnék (or szükségeltetném)	szükségeltetnél	szükségeltetne (or szükségeltetnék*)	szükségeltetnénk	szükségeltetnétek	szükségeltetnének
		def.	―
		2nd obj
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. szükségeltetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	szükségeltessek  or szükségeltessem	szükségeltess or szükségeltessél	szükségeltessen or szükségeltessék	szükségeltessünk	szükségeltessetek	szükségeltessenek
			def.	―
			2nd obj
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. szükségeltetett légyen
infinitive	szükségeltetni		szükségeltetnem	szükségeltetned	szükségeltetnie	szükségeltetnünk	szükségeltetnetek	szükségeltetniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	szükségeltetés		szükségeltető	szükségeltetett	―	szükségeltetve (szükségeltetvén)

Potential conjugation of szükségeltetik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	szükségeltethetek (or szükségeltethetem)	szükségeltethetsz (or szükségeltethetel)	szükségeltethet (or szükségeltethetik)	szükségeltethetünk	szükségeltethettek	szükségeltethetnek
			def.	intransitive verb, definite forms are not used
			2nd obj
		past	indef.	szükségeltethettem	szükségeltethettél	szükségeltethetett	szükségeltethettünk	szükségeltethettetek	szükségeltethettek
			def.	―
			2nd obj
archaic preterite		indef.	szükségeltetheték or szükségeltethetém	szükségeltethetél	szükségeltethete or szükségeltetheték	szükségeltetheténk	szükségeltethetétek	szükségeltethetének
		def.	―
		2nd obj
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szükségeltethet vala, szükségeltethetett vala/volt.
archaic future	indef.	szükségeltethetendek or szükségeltetandhatok (or szükségeltethetendem or szükségeltetandhatom)	szükségeltethetendesz or szükségeltetandhatsz (or szükségeltethetendel or szükségeltetandhatol)	szükségeltethetend or szükségeltetandhat (or szükségeltethetendik or szükségeltetandhatik*)	szükségeltethetendünk or szükségeltetandhatunk	szükségeltethetendetek or szükségeltetandhattok	szükségeltethetendenek or szükségeltetandhatnak
	def.	―
	2nd obj
condi­tional	pre­sent	indef.	szükségeltethetnék (or szükségeltethetném)	szükségeltethetnél	szükségeltethetne (or szükségeltethetnék*)	szükségeltethetnénk	szükségeltethetnétek	szükségeltethetnének
		def.	―
		2nd obj
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. szükségeltethetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	szükségeltethessek or szükségeltethessem	szükségeltethess or szükségeltethessél	szükségeltethessen or szükségeltethessék	szükségeltethessünk	szükségeltethessetek	szükségeltethessenek
			def.	―
			2nd obj
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. szükségeltethetett légyen
infinitive	(szükségeltethetni)		(szükségeltethetnem)	(szükségeltethetned)	(szükségeltethetnie)	(szükségeltethetnünk)	(szükségeltethetnetek)	(szükségeltethetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	―			―		(szükségeltethetve / szükségeltethetvén)

Further reading

• szükségel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.