szögletű
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]szöglet (“corner”) + -ű (adjective-forming suffix indicating possession of a quality)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]szögletű (not comparable)
- cornered (having specified corners)
- háromszögletű ― three-cornered
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szögletű | szögletűek |
| accusative | szögletűt | szögletűeket |
| dative | szögletűnek | szögletűeknek |
| instrumental | szögletűvel | szögletűekkel |
| causal-final | szögletűért | szögletűekért |
| translative | szögletűvé | szögletűekké |
| terminative | szögletűig | szögletűekig |
| essive-formal | szögletűként | szögletűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szögletűben | szögletűekben |
| superessive | szögletűn | szögletűeken |
| adessive | szögletűnél | szögletűeknél |
| illative | szögletűbe | szögletűekbe |
| sublative | szögletűre | szögletűekre |
| allative | szögletűhöz | szögletűekhez |
| elative | szögletűből | szögletűekből |
| delative | szögletűről | szögletűekről |
| ablative | szögletűtől | szögletűektől |
| non-attributive possessive – singular |
szögletűé | szögletűeké |
| non-attributive possessive – plural |
szögletűéi | szögletűekéi |