szótlan

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szó (word) +‎ -tlan (-less, without)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsoːtlɒn]
  • Hyphenation: szót‧lan
  • Rhymes: -ɒn

Adjective

[edit]

szótlan (comparative szótlanabb, superlative legszótlanabb)

  1. wordless, silent
    Synonym: hallgatag
    Antonym: beszédes

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szótlan szótlanok
accusative szótlant szótlanokat
dative szótlannak szótlanoknak
instrumental szótlannal szótlanokkal
causal-final szótlanért szótlanokért
translative szótlanná szótlanokká
terminative szótlanig szótlanokig
essive-formal szótlanként szótlanokként
essive-modal szótlanul
inessive szótlanban szótlanokban
superessive szótlanon szótlanokon
adessive szótlannál szótlanoknál
illative szótlanba szótlanokba
sublative szótlanra szótlanokra
allative szótlanhoz szótlanokhoz
elative szótlanból szótlanokból
delative szótlanról szótlanokról
ablative szótlantól szótlanoktól
non-attributive
possessive - singular
szótlané szótlanoké
non-attributive
possessive - plural
szótlanéi szótlanokéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • szótlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN