szótagú

Hungarian

Etymology

szótag +‎ -ú (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsoːtɒɡuː]
• Hyphenation: szó‧ta‧gú
• Rhymes: -ɡuː

Adjective

szótagú (not comparable)

1. -syllabic (having a certain number of syllables)

   két szótagú szó ― a disyllabic word

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	szótagú	szótagúak
accusative	szótagút	szótagúakat
dative	szótagúnak	szótagúaknak
instrumental	szótagúval	szótagúakkal
causal-final	szótagúért	szótagúakért
translative	szótagúvá	szótagúakká
terminative	szótagúig	szótagúakig
essive-formal	szótagúként	szótagúakként
essive-modal	—	—
inessive	szótagúban	szótagúakban
superessive	szótagún	szótagúakon
adessive	szótagúnál	szótagúaknál
illative	szótagúba	szótagúakba
sublative	szótagúra	szótagúakra
allative	szótagúhoz	szótagúakhoz
elative	szótagúból	szótagúakból
delative	szótagúról	szótagúakról
ablative	szótagútól	szótagúaktól
non-attributive possessive – singular	szótagúé	szótagúaké
non-attributive possessive – plural	szótagúéi	szótagúakéi