Jump to content

sápatag

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

First attested in 1842. From the same sáp- stem as sápad +‎ -atag (adjective-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈʃaːpɒtɒɡ]
  • Hyphenation: sá‧pa‧tag
  • Rhymes: -ɒɡ

Adjective

[edit]

sápatag (comparative sápatagabb, superlative legsápatagabb)

  1. (literary) pale (of human skin, flower, light, sunlight: light in color)
    Synonyms: sápadt, halovány, színtelen

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative sápatag sápatagok
accusative sápatagot sápatagokat
dative sápatagnak sápatagoknak
instrumental sápataggal sápatagokkal
causal-final sápatagért sápatagokért
translative sápataggá sápatagokká
terminative sápatagig sápatagokig
essive-formal sápatagként sápatagokként
essive-modal
inessive sápatagban sápatagokban
superessive sápatagon sápatagokon
adessive sápatagnál sápatagoknál
illative sápatagba sápatagokba
sublative sápatagra sápatagokra
allative sápataghoz sápatagokhoz
elative sápatagból sápatagokból
delative sápatagról sápatagokról
ablative sápatagtól sápatagoktól
non-attributive
possessive - singular
sápatagé sápatagoké
non-attributive
possessive - plural
sápatagéi sápatagokéi

References

[edit]
  1. ^ sápatag in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • sápatag in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN