rusztikus
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Borrowed from Latin rusticus.[1] With -ikus ending.
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]rusztikus (comparative rusztikusabb, superlative legrusztikusabb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | rusztikus | rusztikusak |
| accusative | rusztikusat | rusztikusakat |
| dative | rusztikusnak | rusztikusaknak |
| instrumental | rusztikussal | rusztikusakkal |
| causal-final | rusztikusért | rusztikusakért |
| translative | rusztikussá | rusztikusakká |
| terminative | rusztikusig | rusztikusakig |
| essive-formal | rusztikusként | rusztikusakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | rusztikusban | rusztikusakban |
| superessive | rusztikuson | rusztikusakon |
| adessive | rusztikusnál | rusztikusaknál |
| illative | rusztikusba | rusztikusakba |
| sublative | rusztikusra | rusztikusakra |
| allative | rusztikushoz | rusztikusakhoz |
| elative | rusztikusból | rusztikusakból |
| delative | rusztikusról | rusztikusakról |
| ablative | rusztikustól | rusztikusaktól |
| non-attributive possessive - singular |
rusztikusé | rusztikusaké |
| non-attributive possessive - plural |
rusztikuséi | rusztikusakéi |
See also
[edit]References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
[edit]- rusztikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN