robbanó
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]robban (“to explode”) + -ó (present-participle suffix)
Pronunciation
[edit]Participle
[edit]robbanó
Adjective
[edit]robbanó (not comparable)
Declension
[edit]Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | robbanó | robbanóak |
accusative | robbanót | robbanóakat |
dative | robbanónak | robbanóaknak |
instrumental | robbanóval | robbanóakkal |
causal-final | robbanóért | robbanóakért |
translative | robbanóvá | robbanóakká |
terminative | robbanóig | robbanóakig |
essive-formal | robbanóként | robbanóakként |
essive-modal | — | — |
inessive | robbanóban | robbanóakban |
superessive | robbanón | robbanóakon |
adessive | robbanónál | robbanóaknál |
illative | robbanóba | robbanóakba |
sublative | robbanóra | robbanóakra |
allative | robbanóhoz | robbanóakhoz |
elative | robbanóból | robbanóakból |
delative | robbanóról | robbanóakról |
ablative | robbanótól | robbanóaktól |
non-attributive possessive - singular |
robbanóé | robbanóaké |
non-attributive possessive - plural |
robbanóéi | robbanóakéi |
Derived terms
[edit]Compound words
Further reading
[edit]- robbanó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN