Jump to content

részeim

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

rész +‎ -eim (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈreːsɛjim]
  • Hyphenation: ré‧sze‧im

Noun

[edit]

részeim

  1. first-person singular multiple-possession possessive of rész

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative részeim
accusative részeimet
dative részeimnek
instrumental részeimmel
causal-final részeimért
translative részeimmé
terminative részeimig
essive-formal részeimként
essive-modal részeimül
inessive részeimben
superessive részeimen
adessive részeimnél
illative részeimbe
sublative részeimre
allative részeimhez
elative részeimből
delative részeimről
ablative részeimtől
non-attributive
possessive - singular
részeimé
non-attributive
possessive - plural
részeiméi