provokatív
Appearance
See also: provokativ
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From English provocative.[1] With -ív ending.
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]provokatív (comparative provokatívabb, superlative legprovokatívabb)
Declension
[edit]Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | provokatív | provokatívak |
accusative | provokatívat | provokatívakat |
dative | provokatívnak | provokatívaknak |
instrumental | provokatívval | provokatívakkal |
causal-final | provokatívért | provokatívakért |
translative | provokatívvá | provokatívakká |
terminative | provokatívig | provokatívakig |
essive-formal | provokatívként | provokatívakként |
essive-modal | — | — |
inessive | provokatívban | provokatívakban |
superessive | provokatívon | provokatívakon |
adessive | provokatívnál | provokatívaknál |
illative | provokatívba | provokatívakba |
sublative | provokatívra | provokatívakra |
allative | provokatívhoz | provokatívakhoz |
elative | provokatívból | provokatívakból |
delative | provokatívról | provokatívakról |
ablative | provokatívtól | provokatívaktól |
non-attributive possessive - singular |
provokatívé | provokatívaké |
non-attributive possessive - plural |
provokatívéi | provokatívakéi |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
[edit]- provokatív in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN