okozott

Hungarian

Etymology

okoz +‎ -ott

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈokozotː]
• Hyphenation: oko‧zott

Verb

okozott

1. third-person singular indicative past indefinite of okoz

Participle

okozott

1. past participle of okoz

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	okozott	okozottak
accusative	okozottat	okozottakat
dative	okozottnak	okozottaknak
instrumental	okozottal	okozottakkal
causal-final	okozottért	okozottakért
translative	okozottá	okozottakká
terminative	okozottig	okozottakig
essive-formal	okozottként	okozottakként
essive-modal	—	—
inessive	okozottban	okozottakban
superessive	okozotton	okozottakon
adessive	okozottnál	okozottaknál
illative	okozottba	okozottakba
sublative	okozottra	okozottakra
allative	okozotthoz	okozottakhoz
elative	okozottból	okozottakból
delative	okozottról	okozottakról
ablative	okozottól	okozottaktól
non-attributive possessive – singular	okozotté	okozottaké
non-attributive possessive – plural	okozottéi	okozottakéi