nyitott
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]nyit (“to open”) + -ott (past-tense and past-participle suffix)
Pronunciation
[edit]Verb
[edit]nyitott
Participle
[edit]nyitott
- past participle of nyit
Adjective
[edit]nyitott (comparative nyitottabb, superlative legnyitottabb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nyitott | nyitottak |
| accusative | nyitottat | nyitottakat |
| dative | nyitottnak | nyitottaknak |
| instrumental | nyitottal | nyitottakkal |
| causal-final | nyitottért | nyitottakért |
| translative | nyitottá | nyitottakká |
| terminative | nyitottig | nyitottakig |
| essive-formal | nyitottként | nyitottakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nyitottban | nyitottakban |
| superessive | nyitotton | nyitottakon |
| adessive | nyitottnál | nyitottaknál |
| illative | nyitottba | nyitottakba |
| sublative | nyitottra | nyitottakra |
| allative | nyitotthoz | nyitottakhoz |
| elative | nyitottból | nyitottakból |
| delative | nyitottról | nyitottakról |
| ablative | nyitottól | nyitottaktól |
| non-attributive possessive - singular |
nyitotté | nyitottaké |
| non-attributive possessive - plural |
nyitottéi | nyitottakéi |
Derived terms
[edit]Expressions
Further reading
[edit]- nyitott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN