mienk

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: miénk

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmijɛŋk]
  • Hyphenation: mi‧enk

Pronoun

[edit]

mienk

  1. Alternative spelling of miénk

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative mienk
accusative mienket
dative mienknek
instrumental mienkkel
causal-final mienkért
translative mienkké
terminative mienkig
essive-formal mienkként
essive-modal
inessive mienkben
superessive mienken
adessive mienknél
illative mienkbe
sublative mienkre
allative mienkhez
elative mienkből
delative mienkről
ablative mienktől
non-attributive
possessive - singular
mienké
non-attributive
possessive - plural
mienkéi

Further reading

[edit]
  • mienk in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN