megengedett
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Verb
[edit]megengedett
Participle
[edit]megengedett
Adjective
[edit]megengedett (comparative megengedettebb, superlative legmegengedettebb)
- allowed, permitted
- Synonyms: engedélyezett, elfogadott, elnézett, megtűrt, (all these are primarily participles) tolerált
- Antonyms: tilos, tiltott
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | megengedett | megengedettek |
accusative | megengedettet | megengedetteket |
dative | megengedettnek | megengedetteknek |
instrumental | megengedettel | megengedettekkel |
causal-final | megengedettért | megengedettekért |
translative | megengedetté | megengedettekké |
terminative | megengedettig | megengedettekig |
essive-formal | megengedettként | megengedettekként |
essive-modal | — | — |
inessive | megengedettben | megengedettekben |
superessive | megengedetten | megengedetteken |
adessive | megengedettnél | megengedetteknél |
illative | megengedettbe | megengedettekbe |
sublative | megengedettre | megengedettekre |
allative | megengedetthez | megengedettekhez |
elative | megengedettből | megengedettekből |
delative | megengedettről | megengedettekről |
ablative | megengedettől | megengedettektől |
non-attributive possessive - singular |
megengedetté | megengedetteké |
non-attributive possessive - plural |
megengedettéi | megengedettekéi |
Further reading
[edit]- megengedett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN