megbízatású

Hungarian

Etymology

megbízatás +‎ -ú (adjective-forming suffix indicating possession of a quality)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡbiːzɒtaːʃuː]
• Hyphenation: meg‧bí‧za‧tá‧sú
• Rhymes: -ʃuː

Adjective

megbízatású (not comparable)

1. of a named commission, mandate, charge, or assignment

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	megbízatású	megbízatásúak
accusative	megbízatásút	megbízatásúakat
dative	megbízatásúnak	megbízatásúaknak
instrumental	megbízatásúval	megbízatásúakkal
causal-final	megbízatásúért	megbízatásúakért
translative	megbízatásúvá	megbízatásúakká
terminative	megbízatásúig	megbízatásúakig
essive-formal	megbízatásúként	megbízatásúakként
essive-modal	—	—
inessive	megbízatásúban	megbízatásúakban
superessive	megbízatásún	megbízatásúakon
adessive	megbízatásúnál	megbízatásúaknál
illative	megbízatásúba	megbízatásúakba
sublative	megbízatásúra	megbízatásúakra
allative	megbízatásúhoz	megbízatásúakhoz
elative	megbízatásúból	megbízatásúakból
delative	megbízatásúról	megbízatásúakról
ablative	megbízatásútól	megbízatásúaktól
non-attributive possessive – singular	megbízatásúé	megbízatásúaké
non-attributive possessive – plural	megbízatásúéi	megbízatásúakéi