mérgünk

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

méreg (poison; anger) +‎ -ünk (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmeːrɡyŋk]
  • Hyphenation: mér‧günk

Noun

[edit]

mérgünk

  1. first-person plural single-possession possessive of méreg

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative mérgünk
accusative mérgünket
dative mérgünknek
instrumental mérgünkkel
causal-final mérgünkért
translative mérgünkké
terminative mérgünkig
essive-formal mérgünkként
essive-modal mérgünkül
inessive mérgünkben
superessive mérgünkön
adessive mérgünknél
illative mérgünkbe
sublative mérgünkre
allative mérgünkhöz
elative mérgünkből
delative mérgünkről
ablative mérgünktől
non-attributive
possessive - singular
mérgünké
non-attributive
possessive - plural
mérgünkéi