lehel

See also: Lehel

Estonian

Noun

lehel

1. adessive singular of leht

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈlɛhɛl]
• Hyphenation: le‧hel
• Rhymes: -ɛl

Verb

lehel

1. to exhale, to breathe out

Conjugation

Conjugation of lehel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	lehelek	lehelsz	lehel	lehelünk	leheltek	lehelnek
			def.	lehelem	leheled	leheli	leheljük	lehelitek	lehelik
			2nd obj	lehellek
		past	indef.	leheltem	leheltél	lehelt	leheltünk	leheltetek	leheltek
			def.	leheltem	lehelted	lehelte	leheltük	leheltétek	lehelték
			2nd obj	leheltelek
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. lehelni fog.
archaic preterite		indef.	lehelék	lehelél	lehele	lehelénk	lehelétek	lehelének
		def.	lehelém	leheléd	lehelé	lehelénk	lehelétek	lehelék
		2nd obj	lehelélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. lehel vala, lehelt vala/volt.
archaic future	indef.	lehelendek	lehelendesz	lehelend	lehelendünk	lehelendetek	lehelendenek
	def.	lehelendem	lehelended	lehelendi	lehelendjük	lehelenditek	lehelendik
	2nd obj	lehelendelek
condi­tional	pre­sent	indef.	lehelnék	lehelnél	lehelne	lehelnénk	lehelnétek	lehelnének
		def.	lehelném	lehelnéd	lehelné	lehelnénk (or lehelnők)	lehelnétek	lehelnék
		2nd obj	lehelnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. lehelt volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	leheljek	lehelj or leheljél	leheljen	leheljünk	leheljetek	leheljenek
			def.	leheljem	leheld or leheljed	lehelje	leheljük	leheljétek	leheljék
			2nd obj	leheljelek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. lehelt légyen
infinitive	lehelni		lehelnem	lehelned	lehelnie	lehelnünk	lehelnetek	lehelniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	lehelés		lehelő	lehelt	lehelendő	lehelve (lehelvén)		leheltet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Potential conjugation of lehel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	lehelhetek	lehelhetsz	lehelhet	lehelhetünk	lehelhettek	lehelhetnek
			def.	lehelhetem	lehelheted	lehelheti	lehelhetjük	lehelhetitek	lehelhetik
			2nd obj	lehelhetlek
		past	indef.	lehelhettem	lehelhettél	lehelhetett	lehelhettünk	lehelhettetek	lehelhettek
			def.	lehelhettem	lehelhetted	lehelhette	lehelhettük	lehelhettétek	lehelhették
			2nd obj	lehelhettelek
archaic preterite		indef.	lehelheték	lehelhetél	lehelhete	lehelheténk	lehelhetétek	lehelhetének
		def.	lehelhetém	lehelhetéd	lehelheté	lehelheténk	lehelhetétek	lehelheték
		2nd obj	lehelhetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. lehelhet vala, lehelhetett vala/volt.
archaic future	indef.	lehelhetendek or lehelandhatok	lehelhetendesz or lehelandhatsz	lehelhetend or lehelandhat	lehelhetendünk or lehelandhatunk	lehelhetendetek or lehelandhattok	lehelhetendenek or lehelandhatnak
	def.	lehelhetendem or lehelandhatom	lehelhetended or lehelandhatod	lehelhetendi or lehelandhatja	lehelhetendjük or lehelandhatjuk	lehelhetenditek or lehelandhatjátok	lehelhetendik or lehelandhatják
	2nd obj	lehelhetendelek or lehelandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	lehelhetnék	lehelhetnél	lehelhetne	lehelhetnénk	lehelhetnétek	lehelhetnének
		def.	lehelhetném	lehelhetnéd	lehelhetné	lehelhetnénk (or lehelhetnők)	lehelhetnétek	lehelhetnék
		2nd obj	lehelhetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. lehelhetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	lehelhessek	lehelhess or lehelhessél	lehelhessen	lehelhessünk	lehelhessetek	lehelhessenek
			def.	lehelhessem	lehelhesd or lehelhessed	lehelhesse	lehelhessük	lehelhessétek	lehelhessék
			2nd obj	lehelhesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. lehelhetett légyen
infinitive	(lehelhetni)		(lehelhetnem)	(lehelhetned)	(lehelhetnie)	(lehelhetnünk)	(lehelhetnetek)	(lehelhetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	lehelhető			lehelhetetlen		(lehelhetve / lehelhetvén)

Derived terms

• lehelet

(With verbal prefixes):

• kilehel
• rálehel

See also

• Lehel (male given name)

Further reading

• lehel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.