Jump to content

kilehel

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ki- (out) +‎ lehel (to breathe)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkilɛhɛl]
  • Hyphenation: ki‧le‧hel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

[edit]

kilehel

  1. (transitive) to exhale, to breathe out (to expel air from the lungs through the nose or mouth)
  2. (transitive, botany) to give off, emit
    Synonym: kibocsát
    A fák oxigént lehelnek ki.Trees give off oxygen.

Conjugation

[edit]
Conjugation of kilehel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. kilehelek kilehelsz kilehel kilehelünk kileheltek kilehelnek
def. kilehelem kileheled kileheli kileheljük kilehelitek kilehelik
2nd obj kilehellek
past indef. kileheltem kileheltél kilehelt kileheltünk kileheltetek kileheltek
def. kileheltem kilehelted kilehelte kileheltük kileheltétek kilehelték
2nd obj kileheltelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ki fog lehelni.
archaic
preterite
indef. kilehelék kilehelél kilehele kilehelénk kilehelétek kilehelének
def. kilehelém kileheléd kilehelé kilehelénk kilehelétek kilehelék
2nd obj kilehelélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kilehel vala, kilehelt vala/volt.
archaic future indef. kilehelendek kilehelendesz kilehelend kilehelendünk kilehelendetek kilehelendenek
def. kilehelendem kilehelended kilehelendi kilehelendjük kilehelenditek kilehelendik
2nd obj kilehelendelek
condi­tional pre­sent indef. kilehelnék kilehelnél kilehelne kilehelnénk kilehelnétek kilehelnének
def. kilehelném kilehelnéd kilehelné kilehelnénk
(or kilehelnők)
kilehelnétek kilehelnék
2nd obj kilehelnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. kilehelt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. kileheljek kilehelj or
kileheljél
kileheljen kileheljünk kileheljetek kileheljenek
def. kileheljem kileheld or
kileheljed
kilehelje kileheljük kileheljétek kileheljék
2nd obj kileheljelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kilehelt légyen
infinitive kilehelni kilehelnem kilehelned kilehelnie kilehelnünk kilehelnetek kilehelniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
kilehelés kilehelő kilehelt kilehelendő kilehelve (kilehelvén) kileheltet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem lehel ki or ki is lehel.
Potential conjugation of kilehel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. kilehelhetek kilehelhetsz kilehelhet kilehelhetünk kilehelhettek kilehelhetnek
def. kilehelhetem kilehelheted kilehelheti kilehelhetjük kilehelhetitek kilehelhetik
2nd obj kilehelhetlek
past indef. kilehelhettem kilehelhettél kilehelhetett kilehelhettünk kilehelhettetek kilehelhettek
def. kilehelhettem kilehelhetted kilehelhette kilehelhettük kilehelhettétek kilehelhették
2nd obj kilehelhettelek
archaic
preterite
indef. kilehelheték kilehelhetél kilehelhete kilehelheténk kilehelhetétek kilehelhetének
def. kilehelhetém kilehelhetéd kilehelheté kilehelheténk kilehelhetétek kilehelheték
2nd obj kilehelhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kilehelhet vala, kilehelhetett vala/volt.
archaic future indef. kilehelhetendek
or kilehelandhatok
kilehelhetendesz
or kilehelandhatsz
kilehelhetend
or kilehelandhat
kilehelhetendünk
or kilehelandhatunk
kilehelhetendetek
or kilehelandhattok
kilehelhetendenek
or kilehelandhatnak
def. kilehelhetendem
or kilehelandhatom
kilehelhetended
or kilehelandhatod
kilehelhetendi
or kilehelandhatja
kilehelhetendjük
or kilehelandhatjuk
kilehelhetenditek
or kilehelandhatjátok
kilehelhetendik
or kilehelandhatják
2nd obj kilehelhetendelek
or kilehelandhatlak
condi­tional pre­sent indef. kilehelhetnék kilehelhetnél kilehelhetne kilehelhetnénk kilehelhetnétek kilehelhetnének
def. kilehelhetném kilehelhetnéd kilehelhetné kilehelhetnénk
(or kilehelhetnők)
kilehelhetnétek kilehelhetnék
2nd obj kilehelhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. kilehelhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. kilehelhessek kilehelhess or
kilehelhessél
kilehelhessen kilehelhessünk kilehelhessetek kilehelhessenek
def. kilehelhessem kilehelhesd or
kilehelhessed
kilehelhesse kilehelhessük kilehelhessétek kilehelhessék
2nd obj kilehelhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kilehelhetett légyen
infinitive (kilehelhetni) (kilehelhetnem) (kilehelhetned) (kilehelhetnie) (kilehelhetnünk) (kilehelhetnetek) (kilehelhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
kilehelhető kilehelhetetlen (kilehelhetve / kilehelhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem lehelhet ki or ki is lehelhet.

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • kilehel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.