legyőzhetetlen

Hungarian

Etymology

legyőz (“to defeat, to conquer”) +‎ -hetetlen (“un……-able”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈlɛɟøːshɛtɛtlɛn]
• Hyphenation: le‧győz‧he‧tet‧len

Adjective

legyőzhetetlen (comparative legyőzhetetlenebb, superlative leglegyőzhetetlenebb)

1. invincible, undefeatable, impossible to beat, conquer, overcome, or subdue

   Synonym: leküzdhetetlen

   Antonyms: legyőzhető, leküzdhető

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	legyőzhetetlen	legyőzhetetlenek
accusative	legyőzhetetlent	legyőzhetetleneket
dative	legyőzhetetlennek	legyőzhetetleneknek
instrumental	legyőzhetetlennel	legyőzhetetlenekkel
causal-final	legyőzhetetlenért	legyőzhetetlenekért
translative	legyőzhetetlenné	legyőzhetetlenekké
terminative	legyőzhetetlenig	legyőzhetetlenekig
essive-formal	legyőzhetetlenként	legyőzhetetlenekként
essive-modal	legyőzhetetlenül	—
inessive	legyőzhetetlenben	legyőzhetetlenekben
superessive	legyőzhetetlenen	legyőzhetetleneken
adessive	legyőzhetetlennél	legyőzhetetleneknél
illative	legyőzhetetlenbe	legyőzhetetlenekbe
sublative	legyőzhetetlenre	legyőzhetetlenekre
allative	legyőzhetetlenhez	legyőzhetetlenekhez
elative	legyőzhetetlenből	legyőzhetetlenekből
delative	legyőzhetetlenről	legyőzhetetlenekről
ablative	legyőzhetetlentől	legyőzhetetlenektől
non-attributive possessive – singular	legyőzhetetlené	legyőzhetetleneké
non-attributive possessive – plural	legyőzhetetlenéi	legyőzhetetlenekéi

Further reading

• legyőzhetetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN