látott

Hungarian

Etymology

lát (“to see”) +‎ -ott (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈlaːtotː]
• Hyphenation: lá‧tott

Verb

látott

1. third-person singular indicative past indefinite of lát

Participle

látott

1. past participle of lát

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	látott	látottak
accusative	látottat	látottakat
dative	látottnak	látottaknak
instrumental	látottal	látottakkal
causal-final	látottért	látottakért
translative	látottá	látottakká
terminative	látottig	látottakig
essive-formal	látottként	látottakként
essive-modal	—	—
inessive	látottban	látottakban
superessive	látotton	látottakon
adessive	látottnál	látottaknál
illative	látottba	látottakba
sublative	látottra	látottakra
allative	látotthoz	látottakhoz
elative	látottból	látottakból
delative	látottról	látottakról
ablative	látottól	látottaktól
non-attributive possessive – singular	látotté	látottaké
non-attributive possessive – plural	látottéi	látottakéi