korbácsaik

Hungarian

Etymology

korbács +‎ -aik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkorbaːt͡ʃɒjik]
• Hyphenation: kor‧bá‧csa‧ik

Noun

korbácsaik

1. third-person plural multiple-possession possessive of korbács

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	korbácsaik
accusative	—	korbácsaikat
dative	—	korbácsaiknak
instrumental	—	korbácsaikkal
causal-final	—	korbácsaikért
translative	—	korbácsaikká
terminative	—	korbácsaikig
essive-formal	—	korbácsaikként
essive-modal	—	korbácsaikul
inessive	—	korbácsaikban
superessive	—	korbácsaikon
adessive	—	korbácsaiknál
illative	—	korbácsaikba
sublative	—	korbácsaikra
allative	—	korbácsaikhoz
elative	—	korbácsaikból
delative	—	korbácsaikról
ablative	—	korbácsaiktól
non-attributive possessive - singular	—	korbácsaiké
non-attributive possessive - plural	—	korbácsaikéi