kitűzött

Hungarian

Etymology

kitűz +‎ -ött

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkityːzøtː]
• Hyphenation: ki‧tű‧zött
• Rhymes: -øtː

Verb

kitűzött

1. third-person singular indicative past indefinite of kitűz

Participle

kitűzött

1. past participle of kitűz: appointed, set, fixed

   a kitűzött időben ― at the appointed time

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	kitűzött	kitűzöttek
accusative	kitűzöttet	kitűzötteket
dative	kitűzöttnek	kitűzötteknek
instrumental	kitűzöttel	kitűzöttekkel
causal-final	kitűzöttért	kitűzöttekért
translative	kitűzötté	kitűzöttekké
terminative	kitűzöttig	kitűzöttekig
essive-formal	kitűzöttként	kitűzöttekként
essive-modal	—	—
inessive	kitűzöttben	kitűzöttekben
superessive	kitűzöttön	kitűzötteken
adessive	kitűzöttnél	kitűzötteknél
illative	kitűzöttbe	kitűzöttekbe
sublative	kitűzöttre	kitűzöttekre
allative	kitűzötthöz	kitűzöttekhez
elative	kitűzöttből	kitűzöttekből
delative	kitűzöttről	kitűzöttekről
ablative	kitűzöttől	kitűzöttektől
non-attributive possessive - singular	kitűzötté	kitűzötteké
non-attributive possessive - plural	kitűzöttéi	kitűzöttekéi

Further reading

• kitűzött in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN